Fenyvessy Márton - A szabadságharc kísértete

Fenyvessy Márton

Kris.K.G. - www.deviantart.com

Úgy hiszem, a legtöbb krimiíró életében van egy detektív, aki olyan számára, mint valamiféle lakótárs. Csakhogy ez a valódi lakótársi kapcsolattól sokkal bonyolultabb, mert nem egy szobán, vagy egy asztalon, hanem egy elmén kell megosztozni. Az én detektívem a Fenyvessy Márton nevet kapta, mindannak ellenére, hogy folyton lázadozik a „detektív” jelző ellen. Nézzük hát, mit érdemes róla tudni!

Fenyvessy Márton, az 1848-1849-es szabadságharc őrnagya, Görgey Artúr tábornak személyi titkára, hadi tanácsadója és barátja. Kitalált személy, a valóságban soha nem létezett, de ha valaha élt volna, akkor sem lehetne a nyomára bukkanni, mert még az 1850-es években módszeresen felkutatott és megsemmisített minden olyan dokumentumot, ami csak a legapróbb részben is hozzá köthető.

Élete

1820-ban született. Nem volt árva, de valami miatt mégis az anyai nagyszülei nevelték. Nagyanyja babonás parasztasszony volt, nagyapja pedig kozák származású pásztor, akitől Márton a verekedést és a késharcot tanulta. Iskolában csak a számok és betűk világával ismerkedett meg. Kiemelkedő műveltségét és természettudományos érdeklődését olvasottságának köszönheti, ezekből valószínűsíthető, hogy fiatalként könyvtárban, vagy valamiféle hivatalban dolgozott.
Ennek azonban ellentmond, hogy nagy harci tapasztalattal rendelkezik, különösen tehetséges lövész. Ezért is kapta az ellenségtől a „Der Freischütz” ragadványnevet, utalva Weber operájára, amelyben a vadász, a pontos találatokért cserébe, eladja lelkét az ördögnek.
Pengeéles logikáját képes a mindennapi élethelyzetekben is hatékonyan használni. Emiatt választották be egy titkos társaság soraiba, amely a „Szent János kísértetei” nevet viseli. Nem kifejezetten vallásos és nem is babonás, de gyilkos lövések előtt imádkozik, amikor pedig holttestek közelében tartózkodik akkor – valami furcsa, pszichés rendellenessége folytán – édeskés illatot érez.
Rajong a szép nőkért és a jó borokért. Ha Pesten tartózkodik, akkor általában az „Öreg ördög” vendéglőben kártyázik, egyébként pedig a falvakat járja és a vadonban kóborol, mint egy igazi kísértet, aki befejezetlen dolga miatt képtelen békében nyugodni.

Főszereplője a Novemberi vihar, a Szent Domonkos kertje, a hamarosan megjelenő Hirám koporsója és a készülő Holdfénykatlan című regényeknek.