Sipos Gergő - Novemberi vihar

Novemberi vihar

(Öreg ördög vendéglő I.)

– Őrültség? Higgyék el uraim, hogy nem az. Igaz, hogy az önök helyében én is őrültségnek gondolnám, sőt annak is gondoltam korábban. Ebben a szobában mi mindannyian művelt férfiak vagyunk, akik kikacagják, ha valaki azzal hozakodik elő, hogy járt a holtak világában, csakhogy…

– Csakhogy?

– Csakhogy én magam is jártam ott. (…) A rémálmok, melyekből ébredve csurom verejték a legbátrabbak lepedője is, ehhez képest uraim, mindössze könnyed szórakozásnak számítanak. Önök pedig most biztosan azt kérdezik, hogy akkor mihez hasonlítanám? Uraim! – fordult feléjük, és végigjáratta rajtuk tekintetét. – Ébredtek már arra, hogy minden izmuk összerándul a pániktól, mert azt képzelték, hogy valami ismeretlen mélységbe zuhannak? Riadtak-e már arra az éjszaka közepén, hogy valaki áll a szobájuk sarkában, pedig világot gyújtva ott senkit nem találtak? Ezek az élmények bizonyára valóságosnak tűntek. Ó, igen, nagyon is valóságosnak tűntek, és higgyék el, hogy ezek nem csupán önökkel, de csaknem minden emberrel megtörténtek már. Ezek az élmények nem mások, mint az elme ártatlan tréfái, azonban az, ami odaát várna önökre, maga a dermesztő iszonyat.

1856. Egy rejtélyes tömeggyilkosság miatt a Habsburg Birodalom a diplomáciai krízis küszöbén. A nyomok olyan helyre vezetnek, ahol élők még nem jártak. Egyetlen ember kivételével. Ő azonban az ellenségnek dolgozik.

Töltsd le most ingyen!