Milyen régi a Molnár-kúria?
Egy régi nemesi kúria országszerte meghatározó eleme a településképnek, és ez alól Levelek sem kivétel. Itt Molnár-kastélyként emlegetik azt a látványos, előkelőséget árasztó, eklektikus stílusú épületet, amely a történelem során a leghosszabb ideig valóban a leveleki ragadványnevű Molnár-család otthonául szolgált. Ugyanakkor már több alkalommal is kifejtettem a véleményemet, miszerint építése nem a Molnárokhoz köthető, mivel annál régebbi.
 |
| A Molnár-kúria 1900 körül (Levelek, Szabolcs vm.) |
Mindezt akkoriban a következőkre alapoztam: Molnár György úgy került Levelekre, hogy feleségül vette Kesselőkői Majthényi Évát, Niczky Ferenc királyi táblai ülnök özvegyét. Niczky Ferenc 1791-ben hunyt el, így ez a házasság nem köttethetett ennél korábban. A kastélyt viszont már egy régebbi térkép is jelöli (Original-Aufnahmskarte von Ungarn, 1782–1785), sőt az ehhez tartozó országleírás külön említést is tesz róla:
„A katolikus templom és a nemesi kúria szilárdan épült.”
 |
| A nemesi kúria, az 1782–1785 között készült térképen. |
Korábban csupán ennyi információ állt rendelkezésemre, így a téma sokáig pihent, a kutatás megtorpant – mígnem egy napon egy valódi szent sietett a segítségemre: Nepomuki Szent János.
Bár hihetetlennek tűnhet, mégis csodával határos fordulat következett.
Történt ugyanis, hogy megcsörrent a telefonom, és a vonal végén egy Terbócs Attila nevű kutató kért tőlem segítséget a Leveleken található Nepomuki Szent János-emlékekkel kapcsolatban. Kiderült, hogy Terbócs úr áldozatos munkával, fáradhatatlanul gyűjti a Kárpát-medencében egykor fellelhető, Nepomuki Szent Jánoshoz köthető emlékjeleket, és ezt a mára megdöbbentően nagy mennyiségűvé duzzadt anyagot kiváló alapossággal gondozza.
Én csupán arról tudtam tájékoztatni, hogy a római katolikus templomban található egy festmény, amely a szóban forgó szentet ábrázolja, illetve hogy a Molnár-kúria keleti oldalán egykor állt egy szobor, ám az sajnos megsemmisült.
 |
| A Molnár-kúria a Habsburg Birodalom Harmadik Katonai Felmérésének (1869-1887) térképén. Az épülettől délkeletre, a két út (ma: Rákóczi és Vörösmarty) találkozásánál látható a szobor jelölése. |
Közel egy év elteltével azonban Terbócs úr ismét megkeresett azzal a hírrel, hogy az Egri Érseki Levéltárban egy latin nyelvű feljegyzést talált a leveleki szoborral kapcsolatban. Úgy gondolta, hogy ezzel segítségemre lehet, ezért elküldte nekem, sőt le is fordította – amit ezúton is hálásan köszönök.
 |
| Az Egri Érseki Levéltárban őrzött dokumentum a Nepomuki Szent János szoborról. |
Valóban nagy segítség volt, mivel a szöveg rendkívül fontos információt tartalmazott:
„Statua est unica Sancti Joannis Nepomuceni murata cum effigie lapidea in matre, infra aulam versus orientem in platea consistens. Erecta quondam per magnificium dominum Franciscum Nitzkÿ. Cruce ferrea instructa anno 1815 sumptibus spectabili domini Georgii Molnár renovata, scandulis tecta, muro cincta, cratibus ligneis et porta provisa, nunc in statu bono. Conservatio ejus et necessaria reparatio curatur ex fundatione ecclesiae per dominam Evam Majthényi posita.”
Ez arról tanúskodik, hogy a leveleki Nepomuki-szobrot még Niczky Ferenc állíttatta a kúriája közelében. Később özvegyének második férje, Molnár György 1815-ben farácsos ajtóval felszerelt, zsindelytetős fülkeházat emeltetett köré, és a fémfeszületet is felújíttatta.
Ez bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a kúriát nem a Molnár család építette, hiszen az korábban Niczky Ferenc tulajdona volt.
De vajon Niczky lenne az építtető?
Ez közel sem egyértelmű. Egy 1790. március 30-án kiadott kamarai rendelet ugyanis „Levelek, Szabolcs megyei helység felét Niczky Ferenc kamarai tanácsosnak resignálta”, „hűséges szolgálatai jutalmául, érdemeiért és bizonyos pénzbeli szolgáltatásért”. Mindebből úgy tűnik, hogy ekkor vált Niczky Levelek legjelentősebb földbirtokosává. Csakhogy – amint fentebb említettem – a kúria ekkor már állt!
 |
| A bizonyságlevél részlete, amely szerint Levelek Szabolcs megyei község előljárói előtt, a helység közepén kihirdetésre került nevezett helység felének átadása, mely eddig a kamara kezén volt. Hűséges szolgálatai jutalmául, érdemeiért és bizonyos pénzbeli szolgáltatásért ("pro fidelibus servitiis et eorum meritis, proque aliqua pecuniaria solutione") Nicky Ferenc részére. |
Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Niczky Ferencnek korábban is voltak birtokai a településen, de a kérdés megválaszolása mindenképpen alaposabb kutatást igényel.
Ki jöhet még szóba?
Sajnos erről az időszakról rendkívül kevés forrás áll rendelkezésre, ám úgy vélem, van még egy személy, aki figyelmet érdemel.
Boldog emlékű Wutkowatz Károly atya írt egy rövid ismertetőt a leveleki római katolikus templomról, amelyben azt olvashatjuk, hogy miután 1722-ben az épületet visszavették a kálvinistáktól, annak elhagyott, romos állapotát „özv. Ramocsaháziné szül. Tolvaj Erzsébet helyreállíttatta”. (Feltehetően a Historia Domus feljegyzéséből olvasta ki mindezt, amelyet ma Egerben őriznek, de sajnos még nem volt lehetőségem megtekinteni.)
A fellelhető adatok alapján a szóban forgó személy nem lehetett más, mint Köpösdi Tolvay Erzsébet (1678–1730), akinek férje Ramocsaházi György (1660–1723), Szabolcs vármegye alispánja volt. Úgy tűnik, mindketten Sényőről származtak (Ramocsaházi György ott is lett eltemetve), ám ha özvegye, Tolvay Erzsébet halotti bejegyzését olvassuk, egy rendkívül érdekes információra bukkanunk: a saját maga által felújított templom kriptájában helyezték örök nyugalomra – Leveleken.
 |
| Tolvay Erzsébet halotti anyakönyvi bejegyzése |
Mindez két dolgot jelent:
1. Ő az első ismert személy, aki a leveleki templom kriptájában nyugszik.
2. Rendelkezett elegendő vagyonnal ahhoz, hogy egy romos templomot helyreállíttasson és sírboltot alakítson ki benne.
 |
| Kézzel írott genealógiai tábla részlete Ramocsaházy György és Tolvay Erzsébet gyermekeiről |
Ezt nem tudjuk biztosan. Ám egy dolgot igen.
Ezt jobb, ha az olvasó a saját szemével látja:
 |
| A Ramocsaházi-család genealógiai táblájának részlete Nagy István nemesi családokat bemutató adatbázisából. |
Niczky Ferenc első felesége tehát Tolvay Erzsébet lánya lett. Mindketten építhették a nemesi kúriát, azonban a rendelkezésre álló források túlságosan szűkösek ahhoz, hogy ezt egyértelműen megállapíthassuk.
Úgy vélem, a kúria ennél korábban nem épülhetett – de ki tudja? Talán egyszer valaki megcáfolja vagy megerősíti ezt a feltételezést. Amint ugyanis ebből az írásból is kiderült, sokszor a véletlennek köszönhetjük, ha közelebb kerülünk az igazsághoz.
 |
| A Niczky-család címere |
 |
| A Tolvay-család címere |
EFL (Egri Főegyházmegyei Levéltár) F. Canonica visitatiók 1746–1834. 3519. köt. Levelek. 1828. p.
Geni adatbázis
Habsburg Birodalom - Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887)
Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései, 1763-1950. Budapest : Arcanum, [2007].
Levelek Urbáriuma 1790. Magyar Nemzeti Levéltár: HU MNL OL E 156 – a. – Fasc. 156. – No. 057.
Nagy Iván: Magyarország családai
Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 6. (Nyíregyháza, 1992)
Ramocsaházy György és Tolvay Erzsébet házasságát és gyermekeit ismertető tábla tábla https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QHV-V36T-58RG
Ramocsaházy György halotti bejegyzése https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-BB2M-5
Sipos Gergő: A Molnár-család: https://www.siposonline.hu/2024/11/a-molnar-csalad.html
Sipos Gergő: Miről mesél egy sírfelirat?: https://www.siposonline.hu/2024/11/mirol-mesel-egy-sirfelirat.html
Tolvay Erzsébet halotti bejegyzése https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-BB2M-5